Sakk-klub

-Ha továbbra is ekkorákat ásítasz, ne csodálkozz, ha kiugrik az állkapcsod… -mondtam Jerrynek elterelésképpen, miközben mindketten elmélyülten hajoltunk a sakktábla fölé és töprengtünk. Körülöttünk még további hat ember figyelt vibráló feszültséggel, pontosabban figyelt volna, ha  a másodéves Amy nem rúgja bokán ikertestvérét, Sarah-t, aki erre fájdalmasan felkiáltott. Összerezzenve emeltük fel tekintetünket, ami valószínű önmagában is elég vérfagyasztó lehetett, mert mindenki elhallgatott.
-Amy, uralkodj magadon, köszi. -tettem hozzá azért mégis, fel sem tekintve a játékból, mert a szemem sarkából láttam, hogy továbbra is pingpongszerűen grimaszokat küldözgetnek egymásra. -Jerry drágám, most lesz a harmadik kör, amiben nem veszed észre, hogy a futódat letarolhatja a bástyám. -közöltem enyhe csalódottsággal, és egy ösztönszerű pálcamozdulattal intettem a bábumnak, hogy tegye a dolgát.
-Ezt magyaráztam neked, csak nem tudsz szájról olvasni! -forgatta szemeit a kislány.
-Most azt amúgy jól látom, hogy öt lépésen belül matt lehet a vége? -kérdezte tűnődve Malk, aki eddig álmatagon bambult a táblára, fejét a tenyerén támasztva, de azt hittem, hogy gondolatban egészen máshol jár. Kijelentése engem is meglepett, és elkezdtem gondolatban variálni. Szinte hallani véltem a fogaskerekek nyikorgását a fejekben, ahogy ők is mohón próbálkoznak lelki szemeik előtt a lehetséges lépéskombinációkkal. Ez határozott büszkeséggel töltött el, hiszen nem egy könnyű dolog a bábuk tényleges mozgatása nélkül gondolkodni sakkban.
-Nagyon jó meglátás. -mosolyodtam el, és közben már azt mérlegeltem, hogy ha Jerry észrevesz egy kínálkozó alkalmat, akkor komoly tiszthiányt okozhat nekem, és még akár nyerhet is.
-Frank… három percetek maradt, aztán csere! -emlékeztetett minket Elijah.
-Jerry ezt pont három percen belül vagy elegánsan megnyeri vagy csúfos vereséget szenved. -hívtam fel újra a figyelmét a lehetőségre.
Szegény fiúval nem tudom, mi történt, de nem igazán volt ma a helyzet magaslatán, és kisebb-nagyobb figyelmetlenségek miatt rövid úton mattot adtam neki.
-Pedig ez neked meg se kellett volna, hogy kottyanjon. Többet tudsz Te ennél. -veregettem vállon, miközben felálltam, majd kezet fogtunk annak rendje és módja szerint, és a fiú zavart pálcamarkolászás kíséretében helyet cserélt az eddig kissé távolabbról figyelő Elijahhal.
-Tim Mester már régen ereszkedett le közénk, épp itt lenne az ideje. -kacsintottam a palacsintaszerűen takaróba bugyolált negyedéves, szemüveges fiúnak, aki elképesztően nagy koponya volt, és nem egy példa volt rá, hogy meg kellett kérnem, hogy maradjon csendben, mert mindig mindenkinél gyorsabban elkotyogta a legnagyobb csavarokat és taktikai trükköket, amiket szerettem volna, ha a többiek maguktól fedeznek fel. Alapvetően a legtöbb meccsben visszafogom magam, és az adott játékos szintjének megfelelően vagy hagyom magam, vagy pedagógiai célzattal megnyerem, de Tim esetén mindig a legélesebb  és legjobb játéktechnikámat kell elővennem, és még így is elég fair küzdelmekbe bonyolódunk, változó végeredményekkel.
A háttérben hallottam, ahogy a tábla elé már behelyezkedett Elijah halkan felnyüszít.
-Most mi van, zsinórban megvertél három embert a héten, mi félnivalód van? -bátorítottam, miközben átadtam a helyem Timnek.

Kortól és nemtől függetlenül bárki csatlakozhat, aki némi affinitást érez magában ezen szellemi sport iránt. A foglalkozásokat Frank Zander tartja, keddenként és szombatonként 15:30-17:30 között.